Ki téríti meg az autóban keletkezett kárt egy közúti baleset után?
A válasz elsősorban attól függ, hogy az érintett fél károkozóként vagy károsultként vesz részt az ügyben, illetve rendelkezik-e CASCO szerződéssel.
Hogy egy baleset után milyen szerepe lehet az önkéntes védelemnek, azt ezen a casco biztosítási oldalon is áttekintheted.
Más helyzetben van a károkozó és a károsult
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagyis a KGFB alapvetően a másoknak okozott károk megtérítésére szolgál. Ha egy autós felelőssége megállapítható egy balesetben, a károsult az okozó felelősségbiztosítása alapján érvényesítheti a kárigényét a jogszabályi és szerződési keretek között.
A károkozó a saját gépkocsijában keletkezett sérülésekre más szabály vonatkozik. Saját hibás balesetnél a KGFB nem a károkozó járműkárának rendezésére szolgál. Itt kerülhet előtérbe a CASCO, amennyiben az érintett rendelkezik ilyen szerződéssel és a káresemény a szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül.
A CASCO és a KGFB szerepe ezért ugyanabban a balesetben eltérhet. Egyik oldalon a károsult kárigényének rendezése történik, míg a másik oldalon a károkozó saját gépjárművének sérülése kerülhet előtérbe.
Mi történik közvetlenül a baleset után?
A kárrendezés szempontjából meghatározó a baleset körülményeinek megfelelő dokumentálása. Érdemes rögzíteni a résztvevők és a gépjárművek adatait, a helyszínt, valamint a sérüléseket.
Fényképek készítése szintén segítheti a későbbi ügyintézést. A baleseti bejelentő megfelelő kitöltése ugyancsak lényeges lépés. Ha a felelősség kérdése vitatott, az ügy rendezése összetettebbé válhat. A helyszínen tett nyilatkozatok, a rendelkezésre álló dokumentumok, tanúvallomások, fényképek és más bizonyítékok egyaránt szerepet kaphatnak a körülmények tisztázásában.
Személyi sérülés vagy más indokolt körülmény esetén hatósági intézkedésre is szükség van. A kárbejelentési határidők betartása kiemelt jelentőségű. Az érintetteknek célszerű mielőbb ellenőrizniük, milyen bejelentési kötelezettségek vonatkoznak rájuk.
Mikor kerülhet szóba a CASCO?
A CASCO önkéntesen megköthető vagyonbiztosítás, aminek fedezeti köre a konkrét szerződési feltételektől függ. Saját hibás közlekedési baleset mellett, más káresemények, például elemi károk, lopás vagy rongálás is a biztosítási feltételekben meghatározott fedezet körébe tartozhatnak.
Lényeges különbség, hogy CASCO esetén önrész is kapcsolódhat a kárrendezéshez. Ez azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott részt a biztosított viseli. A kártérítés vizsgálatakor a szerződésben szereplő kizárásoknak és egyéb feltételeknek is jelentőségük van.
Egyetlen közúti baleset tehát két eltérő biztosítási helyzetet teremthet. A károsult jellemzően a károkozó KGFB-je alapján érvényesíti az igényét, míg a károkozó saját autójának sérülése kapcsán a CASCO kerülhet előtérbe, ha rendelkezik megfelelő szerződéssel.
A kárrendezés során ezért mindig az adott baleset körülményeit, a felelősség kérdését és az érvényes szerződési feltételeket kell együtt vizsgálni.