A legnépszerűbb jóga fajták részletes leírása

Hatha jóga: a testi-lelki egészség tudománya

Mikor alakult ki?

Feltételezhetően a ma is ismert Hatha jóga a 15. századi Indiában alakult ki, bár James Mallinson indológus szerint, már az I. században is léteztek technikák. Eredetileg a rádzsa jóga harmadik lépcsőfokából, az ászanákból fejlődött ki, ma már azonban önálló irányzatként tartjuk számon a jóga fajták között.

Mit érdemes tudni róla?

A jóga fajták közül ez az egyik legjobban elterjedt változat. A jógák “nagyöregje”, már-már egyfajta gyűjtőfogalom, ami sok más jógatípus alapjául szolgál.

Maga az elnevezés a “ha”, azaz Nap és “tha”, azaz Hold szavakból áll össze. A kifejezés arra utal, hogy a hatha jóga kiegyensúlyozza a Nap, illetve a Hold típusú energiákat a testünkben. Gyakran hívjuk úgy, mint a testi-lelki egészség tudománya. A legtöbb jógairányzattal ellentétben, nem a megtisztulás és az üdvösség a célja, hanem a testi és lelki egyensúly megteremtésre és fenntartása.

A hatha jóga a jóga alapformája. Jellemzője, hogy lassú ászanákból épül fel és elsősorban a légzésre, illetve a meditációra összpontosít. Akkor a leghatásosabb, ha nyugodt, csendes környezetben jógázunk a meditatív állapot elérését követően. 

Az ászanák gyakorlása előtt érdemes pár percig csendben ülni, majd lassan, kontrolláltan, befelé figyelve helyezkedjünk az első pózba, majd a másodikba, harmadikba és így tovább.

Kiknek ajánljuk?

Remek választás kezdőknek, hiszen nagyon jól bevezeti őket a jóga alappozícióiba és a relaxációs technikákba. Más jóga fajtákkal ellentétben, teljes rendszerbe foglalja a különböző pózokat, a légzéstechnikákat és a meditációt, amelyek által kialakul a jógázókban a testtudat.

Mivel nem kötött gyakorlatsor elvégzését rejti magában, azoknak ajánlott, akik szeretik a változatosságot. Kezdőknek és haladóknak is ideális választás.

Ha a jóga 50 év felett kezd el érdekelni minket, ezzel a típusával bátran kezdhetjük az ismerkedést.

Milyen hatásai vannak?

Már rövid időn belül azt fogjuk tapasztalni, hogy nőtt a koncentráló képességünk, könnyebben elengedjük magunkat, de a Hatha jóga a gerincünkre is jótékonyan hat. Ha pedig rendszeresen jógázunk, idővel a stressz is csökkenni fog a mindennapjainkban. Azoknak a személyeknek, akiket rendszeresen ér stressz, illetve a munkájukból kifolyólag sokat ülnek, az edzés eme fajtája valóságos felüdülés lesz.

Astanga jóga: az egyik legintenzívebb fajta

Mikor alakult ki?

Az astanga jóga a 20. században született. Alapítója és máig a legnagyobb mestere a dél-indiai Mysore városban született Sri K. Pattabhi Jois (1915-2009). Ő a legendás Sri T. Krishnamacharya tanítványa volt, aki még 90 évesen is aktívan oktatta a jógát.

Az astanga kifejezés szanszkrit fordításban azt jelenti, hogy “nyolc ág”. A szó az indiai bölcs, Patanjali nyolcas rendszerére utal. Ő foglalta először össze írásos formában a jóga gyakorlatát.

Mit érdemes tudni róla?

Az astanga a legdinamikusabb jóga fajták egyike. A hatha jóga egyik összetett, intenzív formája, ami kötött gyakorlatsorozatokból áll. Az egyes sorozatok sorrendbe állítják a különböző ászanákat és mozgással, légzéssel, bandhákkal és dristikkel kötik össze. A bandha energetikai zárat jelent, a dristi pedig azt jelenti, hogy a tekintetünket egy adott pontra szegezzük.

Az astanga lényegében egy folyamatosan, megállás nélkül végzett jógagyakorlat sorozat. A gyakorlatok között fekvőtámaszok és kitörések is vannak. A jógázáshoz légzéstechnika és tudatos tekintetvezetés kapcsolódik, amelyek nagymértékben szerepet játszanak a koncentrációban és az elme lecsendesítésében. A jógik úgy tartják, hogy ezek beindítják a testünkben az úgynevezett prána, azaz életerő, életenergia áramlását és ezáltal a gyakorlat mozgó meditációvá válik.

Az ászana gyakorlatsor három részre osztható. Az első a Yoga Chikitsa, vagyis a jógaterápia. A második a Nadi Sodhana, az idegrendszer megtisztítása. A harmadik pedig a Sthira Bhaga, a szent stabilitás.

Kiknek ajánljuk?

Mivel az astanga a dinamikus jóga fajták közé tartozik, ezért elsősorban azoknak ajánlott, akik megfelelő állóképességgel rendelkeznek a gyakorláshoz. Különösen igaz ez a harmadik gyakorlatsor, a Sthira Bhaga esetében. Ez valóban azoknak ajánlott, akik már gyakorlott jógázok és keményen szeretnének gyakorolni. Az astanga a gyakorlatok intenzitása miatt kezdőknek nem ajánlott.

Milyen hatásai vannak?

Az astanga jóga hatására fejlődik, magasabb szintre lép a jógázó spirituális énje. Ez a jóga fajta segít a stressz csökkentésében, javítja a koordinációt, erősíti az izmokat és fejleszti az állóképességet.

Gerincjóga: a tartás javításának mestersége

Mikor alakult ki?

A gerincjóga a hatha jóga alapgyakorlataiból fejlődött ki a 20. században. Kialakulásában nagy szerepe volt a modern ember felgyorsuló életmódjának, amihez gyakran mozgásszervi problémák társulnak. A hatha jóga pózai közül azokat tartalmazza, amelyek erősítik, illetve nyújtják a gerincet.

Mit érdemes tudni róla?

A jóga fajták között a gerincjóga egy speciális terület. Egy olyan mozgásforma, aminek célja a fizikai test és az idegrendszer különböző problémáinak megelőzése, illetve kezelése.

A jógagyakorlatok anatómiai alapmozgásokra épülő pózokból állnak. Az aszánák a helyes testtartás kialakításában és a fájdalom enyhítésében játszanak hatalmas szerepet. Ez a jógatípus leszűkíti a hatha jógát. Csak olyan gyakorlatokat foglal magában, amelyek nagyon könnyen és biztonságosan elvégezhetőek még azoknak is, akik nem rendelkeznek megfelelő állóképességgel és fejlett testtudattal.

A gerincjóga három területre fókuszál. Az első a fizikai test egészségének megőrzése vagy helyreállítása. A második a helyes légzés elsajátítása. A harmadik pedig a relaxációban való elmélyedés javítása, elősegítése.

Kiknek ajánljuk?

A gerincjóga egyike azoknak a jóga fajtáknak, ami bárki által elsajátítható, mert egyszerű gyakorlatokból áll. Kifejezetten ajánlott azoknak, akik szeretnének javítani a testtartásukon vagy meg akarják óvni a gerincüket a különböző elváltozásoktól.

Orvosi ajánlással együtt, a gerincproblémák kiegészítő kezeléseként is remekül funkcionál. A már kialakult gerincelváltozások esetén minden esetben szükség van szakorvosi javaslatra! A gerincjógát azoknak is érdemes elkezdeniük, akik szeretnének hatha jógázni, de úgy érzik, nincs meg a kellő állóképességük hozzá. Kezdőknek ideális választás.

Milyen hatásai vannak?

A gerincjóga erősít, lazítja és nyújtja az izmokat. Nagymértékben javítja a testtartást és az emésztés serkentésében is jelentős szerepet játszik. Ahogy a jóga fajták többségére, a gerincjógára is igaz, hogy segít a stresszoldásban, növeli a fizikai és a szellemi teherbírást, javítja az általános közérzetet és energizál.

Bikram jóga: a “forró jóga” tudománya

Mikor alakult ki?

A bikram jóga a 70-es években indult hódító útjára. Alapítója Bikram Choudhury, az 1946-ban született indiai jógaoktató, aki kiválogatta a hatha jóga ászanáit és a megfelelő sorrendbe állította azokat. A teljes gyakorlatsor összesen 26 pózból tevődik össze.

Mit érdemes tudni róla?

A bikram jóga a speciális jóga fajták egyike. Sokan csak úgy emlegetik, hogy a “forró jóga”. A 26 egymást követő ászanát ugyanis 37-40 fokos környezetben kell végezni.

A gyakorlatok kötött sorrendben követik egymást. Egymásra épülnek, ami azt jelenti, hogy előkészítik a testet a soron következő ászana végrehajtására.

A jógatípus célja, hogy alaposan megdolgozza a test minden részét. Friss oxigénhez juttatja az egyes testrészeket, ezáltal elősegítve azt, hogy a belső szervek oxigénben dús vérhez jussanak. A birkam jóga azon jóga fajták közé tartozik, amelyek az egészség megőrzését, illetve helyreállítását célozzák.

Bikram Choudhury úgy vélte, ha az ászanákat egy felfűtött helyiségben végezzük, akkor a mozgás sokkal hatékonyabb lesz, hiszen a testünk rugalmasabb a melegben. Nemcsak a gyakorlatokat, hanem a nyújtást is mélyebben, hatásosabban tudjuk elvégezni. A forró levegő hatására ráadásul a sérülés veszélye is nagymértékben csökken. Érdekessége, hogy ez az egyetlen a jóga fajták között, amit magas hőmérsékletű helyiségben kell végezni.

Kiknek ajánljuk?

Ez a jóga típus elsősorban azoknak ajánlott, akik szeretnék erősíteni az immunrendszerüket, akik szeretnének fogyni, méregteleníteni, illetve akik a stresszkezelésnek egy gyorsított, sportosabb változatát akarják kipróbálni.

Azoknak szintén ideális választás lehet, akik biztonságosan, a sérülés veszélyét minimalizálva szeretnék nyújtani az izmaikat, ízületeiket. Kezdők és haladók egyaránt bátran űzhetik.

Milyen hatásai vannak?

A bikram jóga nagymértékben hozzájárul a test egészségének megőrzésében. Erősíti az izmokat, ízületeket, mindamellett, hogy serkenti a vérkeringést a belső szervekben. Mivel forró helyiségben történik a mozgás, ezért az anyagcsere folyamatokat, a zsírégetést és a méregtelenítést is segíti.

A jóga fajták itt még nem érnek véget, hiszen nagyon sokféle más típusa is létezik. A megfelelő típus kiválasztásához először is azzal érdemes tisztában lennünk, hogy milyen állóképességgel rendelkezünk, illetve mi a konkrét célunk a jógázással? Ha ezekre a kérdésekre választ adunk, akkor máris közelebb kerülünk ahhoz, hogy kiválasszuk a megfelelő jógaórát.