A kondenzációs kazánok rendkívül gazdaságosak és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások miatt egyre elterjedtebbek. Nem kérdéses, hogy ezeknek a készülékeknek a használata sokkal gazdaságosabb, mint a régebbi kazánoké. Ennek fő oka, hogy a kondenzációs gázkazán a füstgázokban lévő rejtett hőt is hasznosítja. Szakembereket is megosztja azonban, hogy a kondenzációs gázkazán hőcserélője milyen anyagból készüljön. A legelterjedtebb megoldás az alumínium-szilícium-oxid anyagból készült hőcserélő, mely rendkívül jó hővezető tulajdonsága miatt gyakoribb. A másik a rozsdamentes acélból, esetleg saválló rozsdamentes acélból készült hőcserélő típus, amely drágább, de az üzem közben fellépő agresszív kémhatással szemben ellenállóbb. A probléma lényege a következő: az alumínium és a réz kontakt korrózióra érzékeny anyagok.
Ez egyfajta elektro-kémiai korrózió, mely a két anyag találkozásánál jön létre, de ha a két anyag nem közvetlenül csatlakozik egymáshoz, viszont azonos fűtési körben vannak elhelyezve, a vízzel utazó ionok kiválthatják ugyanazt a hatást, mint a közvetlen kapcsolat. Nem egy szervizes számolt be már arról, hogy a hőcserélő alján lehullott szilícium homokot találtak, mely a kötőanyagként használt alumínium elfogyása okán pergett le alulra. Erre a problémára jelenti a kiváló megoldást a legnevesebb gyártó által forgalmazott saválló nemesacél hőcserélővel rendelkező kondenzációs kazán, amely ugyan néhány centiméterrel nagyobb helyigényű, de ez a gyakorlatban elhanyagolható. Szervizesek körében végzett mini közvélemény kutatásunknak az volt az eredménye, hogy a kondenzációs gázkazán esetén nem a hőcserélő anyaga, hanem döntően a különböző szennyeződések, eltömődések okozta meghibásodás jelenti a legfőbb gondot. Aki tehát megteheti és egy prémium kategóriás kondenzációs gázkazán vásárlása mellett dönt, ne spóroljon az iszap és légleválasztó alkalmazásán, illetve a megfelelő kiegészítő vegyszerek használatán. Az ellenőrizetlen körülmények között való fűtési rendszer leürítés és visszatöltés, vagy a kisebb tömítetlenség okán bekövetkező nyomásvesztés egyszerű rátöltéssel való megoldása a házigazda által nagyon káros és veszélyes magatartás. A fűtési rendszerbe hálózati víz kezeletlenül való rendszeres betöltése folyamatos új oxigén mennyiség bejutását teszi lehetővé, ami a korrózió okozója. Ez abban az esetben is probléma, ha eredetileg megfelelő vegyszerekkel lett kezelve a betöltött lágy víz és minél gyakoribb a rátöltés, annál valószínűbb, hogy vagy a radiátorok, vagy a kazán valamilyen korróziós sérülést fog elszenvedni.